A mű a szóföldrajz eszközeivel mutatja be a vonzatosságot. Ebből fakadóan a könyv legfontosabb részét a jelenségtérképek és a hozzájuk kapcsolódó elemzések alkotják. A térképlapok részletes, konkrét elemzése nem merül ki az adott vonzathasználat egyszerű megállapításában, hanem szemantikai, szemléleti, sőt kontaktológiai tényezőket is figyelembe vesz a szerző.

A könyv, melynek címe magyarul így hangzik: Az angol arcai, ezúttal is körképet nyújt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol és Amerikai Intézetének műhelymunkáról. Az öt részre osztott kötet a nyelvi és nyelvpedagógiai, a filológiai, színházelméleti és poétikai kérdések mellett külön fejezetet szentel az amerikanisztikai és interdiszciplináris kutatásoknak. A szerzők fényképes életrajza zárja a latin eredetű angol szavak lexikológiai kérdéseitől a középkori teológiai retorikán és Shelley Óda a nyugati szélhez zársorain át egészen a korai amerikai szatíráig szerteágazó tematikájú kiadványt.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának kiadványa három szerkezeti egységre tagolódik. A tanulmányok közül hat hadtörténeti jellegű, öt pedig a politikatörténet egy-egy kérdését vizsgálja. További öt írás - bár ezek is a politikatörténet keretein belül maradnak - egy speciális eseménysort vizsgál: a XX. század során bekövetkezett megtorlások történetéből dolgoznak fel a szerzők egy-egy, a korszakra jellemző pertörténetet. A tanulmányokat követi három, a megszokott recenzió kereteit feszegető, lehetőség szerint szakmai vitára is buzdító írás.

E kötet olyan nyelvtörténeti tanulmányokat gyűjt egybe, melyek nem csupán felmutatnak bizonyos nyelvtörténeti jelenségeket, hanem valamely közismert elmélet alapfelvetéseire és módszertanára támaszkodva a megfigyelt jelenségek törvényszerűségeit, a változások kiváltó okait és az elméleti tanulságokat is vizsgálják.

A szerzők, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói és doktoranduszai e kötetbe összegyűjtött tanulmányaikkal szeretnének hozzájárulni mind a retorikai kutatás és művelődés teljességéhez, mind a retorika oktatásának tudományos megalapozásához.

A doktori iskola fennállásának tíz éves évfordulóját rövid konferenciával ünnepelte az egyetem, amelyen egy-egy műhely képviseletében közösen szerepeltek a Doktori Iskola tanárai és doktoranduszai. Jelen kötet írásai a konferencián hangzottak el. Lehetőség szerint minden egyes műhelyt az azt vezető oktató, valamint egy doktorandusz vagy a doktori iskolában fokozatot szerzett hallgató írása képvisel.

Sipos Lajos a modern magyar irodalom és Babtis életművének kutatója, elkötelezett tanár, aki szívén viseli mind a köz- mind a felsőoktatás ügyét. Hetvenedik születésnapja alkalmából egyetemünk kiadásában olyan ünnepi tanulmánykötetet állítottunk össze, amely reprezentálja ezt az érdeklődését. A szerzők olyan magyar vagy világirodalmi verseket választottak elemzés tárgyául, melyeket a középiskolai tankönyvek megemlítenek ugyan, de részletesen nem tárgyalnak. A tisztelgésen túl így gondoljuk hasznosnak majd ezt a kötetet mind a közoktatás, mind a felsőoktatás számára.

Angol szakos főiskolai és egyetemi hallgatóknak ajánlja a kötetét a szerző, aki könyvében általános és átfogó körképet nyújt Nagy-Britannia régióiról, kultúrájáról, társadalmi jellemzőiről, sajátos intézményrendszeréről, nyomatékkal kiemelve a kifejezetten brit jellegzetességeket. Mindeközben az információkat következetesen kiegészíti a tárgyalt téma magyarországi megfelelőivel, összehasonlítási alapot nyújtva az olvasónak. A fejezetek tematikai elvek szerint szerkesztve követik egymást: az ország földrajzának bemutatását követően olvashatunk Skóciáról, Walesről és Észak-Írországról, a királyság intézményéről és a parlamenti rendszerről, a párt- és politikai rendszerről, a társadalomról, az oktatásról, valamint a vallásról.

A KuK (Kultúra és Kritika) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán alapított, az Esztétika Tanszék által működtetett független, kritikai portál. Kötetünk azokból a kritikákból, interjúkból és alkotói vallomásokból ad válogatást - a képernyőről a könyv médiumába ültetve át a képeket és a szövegeket -, melyek 2008 és 2010 között jelentek meg portálunkon. Olyan írásokat választottunk, amelyek jól jellemzik a KuK alapító szerkesztőinek és leghűségesebb szerzőinek az érdeklődését, ízlés- és értékvilágát.

A Piliscsabán, 2009. okt. 29-30-án Kutatás és terápia metszéspontjai, várandósságtól a felnőttkorig címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga.

Mivel számos könyv, monográfia született Nero életéről és főként uralkodásáról, ebben a könyvben, amelyet az olvasó most a kezében tart, nem a (magán)ember s nem is a művész (a "véres költő"), de még csak nem is az általános kép szerint minden emberi mivoltából kivetkezett császár áll, hanem az a politikus Nero, akinek az elkövetett emberi bűnök mérhetetlen nagysága ellenére - hiszen a keresztények, amint a Jelenések könyvében vagy Lactantiusnál olvassuk, magát az Antikrisztust látták benne - sikerült közel másfél évtizeden át megtartania a hatalmat.

"A kiadás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetében meghirdetett "Pázmány és kora"speciális szeminárium keretei között jött létre . Főleg olyan témájú szövegek kerültek gyűjteményünkbe, amelyek a mai fiatal olvasók érdeklődését is fölkeltették."

Mit tudhat az érdeklődő magyar olvasó a 16. századi anglikán prédikációs gyakorlatról? Erre a kérdésre kínál választ a Certain sermons or homilies magyar fordítása, mely több szempontból is fontos, újszerű és hiánypótló vállalkozásnak tekinthető. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói és fiatal oktatói tehetséges fordítói munkájának köszönhető, hogy az angol reformáció történetének egyik legfontosabb dokumentuma immár magyar nyelven is olvasható.

A kulturális tér fogalma manapság egyre inkább a kultúrakutatás homlokterébe kerül. A jelen, német nyelvű kötet, mely a 2007. november 9-10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott konferencia anyagát közli, a megélt miliők és a fiktív terek (ez a német cím magyar jelentése) problematikájával foglalkozik. A külföldi és hazai szerzők olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a térkonstrukció és a térfunkció két német középkori prózaregényben, egy-egy város mint kulturális tér irodalmi művekben (pl. Berlin és Velence Fontanénál, Franciaország Heinrich Mann-nál), a tér mint metafora, a tér és identitás, tér és lélek viszonya (pl. Heinrich Böll műveiben), az imaginárius tér Novalis Heinrich von Ofterdingenjében, a nagyváros fikciója a huszadik századi filmben. A szerzők életrajzi adataival záródó, küllemében is igényes kötet germanisták és a kultúratudomány, irodalomszociológia iránt érdeklődő, németül jól olvasó kutatók, érdeklődő laikusok figyelmére számíthat.

Mózes elso könyvében szereplő vízözön előtti korszak pátriárkájának, Énoknak tulajdonított három írás fordítását tartalmazza a könyv. A rabbinikus korszakban (Kr. u. 3-7. század) keletkezett 3Henok egyenesen a pátriárka végső felmagasztalását tartalmazza, azonosítva őt a Metatronnak nevezett égi közbenjáróval. A szerkesztők és egyben fordítók által szakszerűen gondozott kiadvány a szakkönyvtárak állományát hivatott gyarapítani.

Az elmúlt évtizedekben a magyarok nyelvrokonainak néprajza, hitvilága iránt érdeklődő olvasónak kevés összefoglaló jellegű könyvet lehetett ajánlani. Jelen könyv enciklopédikus jellegű, és tizenöt uráli (finnugor) nép gazdaságát, társadalmát és kultúráját próbálja a legújabb kutatások fényében bemutatni. Ennek a kötetnek az aktualitását elsősorban az adja, hogy az itt felhasznált írások egyre kevésbé jutnak el Oroszországból hazánkba, és ha el is jutnak, teljes képet kapni belőlük minden jelenleg is élő finnugor nép hagyományos kultúrájára vonatkozóan igencsak nehéz. Mivel a kötet műfaja tankönyv, a szerző minden esetben arra törekedett, hogy a legfontosabb, legjellemzőbb sajátosságokat emelje ki az egyes népek néprajzában, és a könyv segédeszközül szolgáljon a finnugor népek néprajzának oktatása során.

Az egymástól távol élő tudósok kapcsolattartásának a humanizmus óta legelterjedtebb módja a levelezés. A 18. századi magyarországi tudósok is ezzel az információcserének akkor még szinte egyetlen megoldásával éltek. A Magyarországi tudósok levelezése sorozat kiadását Tarnai Andor kezdte meg 1983-ban. 1994 óta Szelestei N. László a sorozat szerkesztője. A 18. század két Magyarország múltja iránt érdeklődő alakja, Dobai Székely Sámuel (1704-1779) és Kaprinai István (1714-1786) meghatározó jelentőségűek voltak saját korukban. A Magyarországi tudósok levelezésének "kistestvéreként" és Dobai levelezésének első köteteként jelent meg 2007-ben a Debreceni értelmiségiek levelei Dobai Székely Sámuelhez című kötet. Dobai levelezésének egy másik részét, Kaprinai Istvánnal való kapcsolattartását, "beszélgetéseit" ez a kötet tárja az olvasók elé.

A 19. századi magyar irodalom, mindenekelőtt az Arany-életmű és a század végi magyar próza kiemelkedő kutatója, nem mellesleg kiváló tanáregyéniség Kiczenko Judit, aki évtizedeken át tanított az ELTE-n, majd a kilencvenes évek elején egyik alapítója volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának. A most megjelent tanulmánykötet még 2005-ben készült Kiczenko Judit hatvanadik születésnapja alkalmából, benne olyan neves irodalomtörténészek közölnek színvonalas tanulmányokat a régi magyar irodalomtól egészen a huszadik századig, mint Csűrös Miklós, Dávidházi Péter, Eisemann György, T. Erdélyi Ilona, Hargittay Emil, Györffy Miklós, Kilián István, Korompay H. János, Sipos Lajos, Szelestei N. László, Szilágyi Márton, Szörényi László, Tverdota György, Vasy Géza és még sokan mások. Elsősorban az irodalomtörténész szakma érdeklődésére számíthat a tipográfiailag is igényes, névmutatóval záródó kiadvány.

Ki a fordító? Mi a fordítás? Mennyi szubjektív elem engedhető meg fordítás közben, hogy az még hiteles legyen? Hol a határ a fordítás és az önálló munka között? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Martin Luther és William Tyndale prológusait olvasva, összehasonlítva. Luther 1522-ben írt Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének előszava a 16. század egyik kiemelkedő teológiai írása, melynek középpontjában a hit által való megigazulás kérdése áll. Tyndale 1526-ban (majd 1534-ben) adta közre saját bevezetőjét, amelynek jelentős részét Luthertől kölcsönözte, ennek ellenére a tyndale-i szöveg magán viseli szerzője kézjegyét mind tartalmi, mind stiláris szempontból.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoportja - a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel és a Nagyszombati Egyetemmel közösen - 2006 júniusában egynapos szimpóziumot szervezett Magyar-szlovák terminológiai kérdések címmel, történészek, nyelvészek, irodalmárok részvételével. Ezt decemberben követte a második hasonló rendezvény. A két találkozó anyaga a jelen kötet, melyben a referátumok azonos szöveggel mindkét nyelven megtalálhatók. Többségük nyelvészeti jellegű, a jelentésváltozásokra összpontosít, ám a szélesebb eszmetörténeti háttér érdekében néhány általánosabb tanulmánynak is helyet adtunk. A sorozat harmadik találkozója e kötet vitája lesz. Szolgáljon e kiadvány jószándékú és remélhetőleg gyümölcsöző kiindulópontként közös múltunk értelmes birtokbavételéhez.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem - s ezen belül a Történettudományi Intézet is - különös gondot fordít ifjú szakemberek képzésére, s az egyetem újraalapítása óta igyekszik hallgatói figyelmét az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvétel felé irányítani. Jelen kötet a 2003. évi XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult legjobb dolgozatokból ad válogatást továbbfejlesztett, megszerkesztett változatban. A cikkek jelentős része díjat nyert, a diákok legnagyobb elismerését jelentő Pro Scientia nagydíjat is beleértve. A szerzők többsége azóta elindult a történészi pályán; egyesek egyetemünkön tanítanak, mások doktori iskolánk hallgatói. E munkák az ifjú szerzők első komoly teljesítményei; mégis alapos, a magyar és egyetemes történelem egy-egy szeletének fontos részletét tárgyaló, számottevően új eredményeket nyújtó alkotásai.

Kötetünk témája a fordítás, és ezen belül is legfőképp a fordítás eszenciája, a versfordítás ... Meggyőződésünk, hogy a vers sosem avul el ... A magyarra fordító a magyar verset akarja megújítani, miközben tiszteleg a cseh vers előtt, ahogy a katona tiszteleg a tábornoknak, de a barátjának súg oda ugyanakkor valami nagyon fontosat mozdulatlan arccal a szája szögletéből. Írt vagy fordított ebbe a könyvbe az intézetvezető és a tanszéki titkárnő, jóformán minden oktatónk, de ugyanígy diplomázó diákunk, már végzett vendéghallgatónk és doktoranduszunk, ... egy másikat egy csehül tudó vízilabdaedző, átvettünk korábban általunk szerkesztett cseh összeállításokból folyóirat-publikációt, és nem egy barátunkat kértük meg, hogy járuljon hozzá a fordításról való közös gondolkodáshoz.

A Studia Orientalia negyedik kötete az ókori Kelet történetével ismerteti meg az olvasót, évtizedekre nyúló hiányt pótolva ezzel. A könyv elsősorban felsőoktatási tankönyv, de haszonnal forgathatja minden, az ősi kultúrák iránt érdeklődő olvasó is. Amélie Kuhrt nemzetközileg is nagyra értékelt könyve nem csupán a történeti eseményeket mutatja be, hanem az intézmények, a szokások, a kor vallásossága és irodalmi hagyománya sem kerüli el figyelmét. A mű további értéke, hogy sok, magyarul eddig nem olvasható eredeti forrás szövegét is tartalmazza, megkönnyítve ezzel az elemzések áttekinthetőségét. A tudományos igényű alaposság olvasmányos stílussal és logikus felépítéssel ötvözve igazi szellemi kalandra hív.

T. Erdélyi Ilona a XIX. század magyar és európai irodalmának szakavatott kutatója. Több évtizedes munkásságának középpontjában az 1800-1860 közötti közép-európai - a magyarországin kívül az olasz, osztrák, német és svájci - kultúra- és irodalomtörténetet vizsgálja. A szerző kötetének élén nagyapjának, Erdélyi Jánosnak egyik híres műcímét idézi fel hommage gyanánt: tanulmányaiban különböző "pályák és pálmák" jelenítik meg a XIX. század forrongó és fordulatos évtizedeit Napóleontól Alexander Bach bukásáig. Lázadók és anarchisták, emlékkönyv-bejegyzéseket gyűjtögető kisasszonyok, aradi vértanúkat gyászoló családok, Európa egyetemein tanuló, s a legmodernebb eszméket itthon meghonosítani vágyó idealista fiatalemberek, népdalgyűjtők, néptribunok és zsenik élete és műve kel életre.

A cseh művelődés történetének, a cseh reáliáknak az alapvető tényeit ismerteti, valamint a mai cseh nyelv rendszerének korszerű összefoglalását tartalmazza.

Erdélyi János főként mint a 19. századi népiesség, a századközepi magyar kritika vezéralakja ismert a szélesebb irodalmi közvélemény előtt. Pedig jelentős lírai életművet hagyott hátra, melyből egy karcsú válogatást unokája, T. Erdélyi Ilona nyújt át az olvasóknak Erdélyi folyóiratokban közölt és kéziratban maradt verseiből, egy rövidebb életrajzi jegyzet kíséretében.

Nehezen hihető, de a századközép jelentős esztétájának, filozófusának, a népiesség teoretikusának, Erdélyi Jánosnak mindmáig nem jelent meg összes verseit tartalmazó gyűjteménye. Sorozatunk ezt a hiányt pótolja: először teszi hozzáférhetővé az Erdélyi János életében kötetben, folyóiratban, illetve a kéziratos hagyatékban őrzött gazdag anyagot. Ez a jelentős szövegkorpusz több szempontból gazdagíthatja, árnyalhatja a korabeli líráról alkotott képünket.

A hátával egybekötött szlovák és magyar nyelvű kiadvány a Pons Strigoinensis. Studia sorozat részeként Pázmány Péter sírhelyének feltárásával kapcsolatos kutatásokról ad számot. Az európai látókörű államférfi, egyetemalapító érsek alig öt hónappal halála előtt írta címben idézett sorait a bécsi papnevelde egyházi pályára készülő magyar ifjainak szánt adomány mellé: A hetvenedik életévében elhunyt, művelt, bölcs államférfi sírhelye a hagyomány szerint a pozsonyi Szent Márton dómban van. A kötetben közzétett huszonegy írás, dokumentum a sírhely pontos helyének meghatározását szolgálja. A szlovák féllel közösen végzendő jövőbeni régészeti vizsgálatokat is előkészítő kiadvány végén a dóm alaprajza és néhány, a kutatások kapcsán készült fekete-fehér fotó kapott helyet.

A (Szelestei) Nagy László irodalomtörténész hatvanadik születésnapja alkalmából megjelenő kötet a szakfolyóiratok kisebb közleményeinek struktúrájához igazodó, publikálatlan kutatási eredményeket bemutató írásokat tartalmaz. Ezen belül különös jelentőségűek azok a tanulmányok, amelyek a magyar kulturális örökségre vonatkozó, ezidáig kiadatlan forrásokat közölnek vagy eddig nem vizsgált összefüggésekre hívják fel a figyelmet. A kiadvány az ünnepelt tudományos érdeklődéséhez kapcsolódva elsősorban irodalom-, könyvtár- és művelődéstörténeti írásokat foglal magába.

"...mert azonosságtudatom része, mert származásom, történetem része, mert örömmel gondolok nagyszüleimre, valahányszor használom és kimondom az általuk használt szavakat, mert nem emlékszem az anyanyelvemre, a törökre, mert a ladino nyelv úgy él a szívemben, mint ami érzelmeket kelt bennem, mosolyra fakaszt és sírásra késztet, gyermekkorom szép dolgaira emlékeztet, mert fiam olyan szerencsés volt, hogy ismerhette nagyapámat, aki 94 éves koráig élt, és tudja, hogy ez a kultúra, ezek a szokások és ez a nyelv valamikor ősei nyelve volt, és most az ő nagyszüleié, akik még mindig sok izmiri szokást megőriztek..."

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetében megjelenő könyvsorozat jelen kötete a Pázmány Péter (1570-1637) életművére vonatkozó legújabb kutatásokról ad számot. E vizsgálatok hátterében a 2000-ben megindult kritikai kiadás munkálatai állnak. A tanulmányok többsége a Pázmány-szövegek kritikai publikációjához nélkülözhetetlen alapkutatások műhelymunkálataiba enged betekintést.

Alig 20 évvel ezelőtt hazánkban nagy vitákat kiváltó, provokatív tett lett volna a vallásosság és a magatartás pszichológiai aspektusból történő elemzése. A művet valláspszichológus szerzője a párbeszédre hívás szellemében és a közös nyelv kialakításának igényével írta: híd és összekötő kapocs kíván lenni a pszichológia és a teológia, valamint a valláspszichológia és a pszichológia más területei között. A szerző, Allportra támaszkodva, azt a sokak számára "eretnek" meggyőződést hirdeti és bizonyítja kutatásokkal, hogy a személyiség sokszálú, mégis egységes szövetébe a vallásosság hol erősebben, hol gyengébben szövődik bele. Kölcsönhatásban van a gondolkodással és az érzelmekkel, hat a viselkedésre, a döntésekre, a megküzdésre és a motivációra, sajátos viszonyt alakít ki a szenvedéshez és a másik emberhez, emellett a legerőteljesebb értelemadó tényező.

A vallásosság évezredek óta az emberiség kincsesbányája: erőforrás a nehéz élethelyzetekkel való megküzdésben, értelmet ad az életnek, a szenvedésnek és a krízisnek, hozzájárul az egyén biztonságához és jóllétéhez. E tanulmánykötet válaszokat keres a vallásosság hatásainak kérdéseire: olyan kérdésekre, amelyek megválaszolására a valláspszichológia kialakulása óta törekszik. Hat-e és hogyan hat a vallásosság a hívő ember gondolkodására, céljaira, megküzdésére és kapcsolataira? Melyek azok a tényezők, amelyek a vallásosság hatásait közvetítik? Az empirikus kutatásokkal megalapozott válaszok hozzájárulnak a vallásos személyek pszichológiai működésének jobb megértéséhez.

Szlavisztikával, szláv nyelvvel és összehasonlító grammatikával felső fokon foglalkozó hallgatóknak, szakembereknek ajánlható Pilecky Marcell szlovák nyelvű kötete, amelyben a szerző a magyar és a szlovák nyelv fonológiai-morfológiai összehasonlítását kísérli meg. A szakkönyvet irodalomjegyzék, valamint angol és magyar nyelvű összegzés zárja.

Balassi Bálint, az első magyar nyelvű költő, szinte előzmények nélkül szólal meg a irodalmunkban addig ismeretlen műfajok sokaságában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2004-ben, a költő születésének négyszázötvenedik, halálának négyszáztízedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia bebizonyította, hogy első költőnk valójában korának, a tizenhatodik század Európájának élő irodalmát használta mintául a középkori irodalmi hagyományokon túl.

Jelen munkában az ünnepelt kollégái tisztelegnek írásaikkal.

Szavak, megsárgult fóliánsok és csinosodó nyelvek. Hegyek, folyók, régen elpusztult falvak és ahogy egykor nevezték őket. A régi igék hirdetik és a Nemzet prófétái, szótárral, útirajzzal vagy a katedrán, az ősi líceum bolthajtásai alatt. Szlovákok, csehek, lengyelek, magyarok, horvátok vagy szerbek, mindegy, hiszen annyira ismerős, amit leírtak, latinul vagy a maguk nyelvén. A nyelvész, a fordító, az irodalomtörténész, a történész, e kötet minden szerzőjének tolla nyomán együtt kerekedik ki a Dunatáj képe, a hitek és a kötődések, akkor is, amikor összefonódtak, akkor is, amikor le akarták gyűrni egymást...

Erdélyi János, a költő, a kritikus, az irodalmi népiesség teoretikusa három színdarabot írt, amelyek ismeretlenek a magyar olvasóközönség előtt. A hazai romantika korának szegényes drámairodalmából kiemelkednek nyelvi igényességükkel, akkor szokatlan kifejezőkészségükkel. A két kéziratban maradt drámában az író az Anjou-kor királynégyilkosságát, ill. Nápolyi Endre halálát dolgozta fel.

2004. november 8 és 10 között került megrendezésre a PPKE Történettudományi Intézetének, a Jézus Társaság Magyarországi Rendtartományának és a Faludi Ferenc Akadémiának a szervezésében a Magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig című konferencia. A kötet az itt elhangzott előadások anyagát teszi közzé, amelyeket tematikai csoportosításban olvashatunk. Az első fejezetben kaptak helyet a Szent Ignác lelkiségével, teológiájával és követőivel foglalkozó írások, majd a Faludi Ferenc emlékét felidéző, a jezsuita misszókat bemutató, a jezsuiták tevékenységét az irodalom- és tudománytörténet tükrében vizsgáló tanulmányok következnek. A kiadvány második felében tanulmányozhatjuk a jezsuiták művészettörténetben, iskolai színjátszásban, oktatásban, társadalomban játszott szerepét. Az utolsó részben szerepelnek a fenti témákba nem besorolható, egyéb tanulmányok.

A közép-európai örménység kultúráját, történelmét többféle - szociológiai, kulturális antropológiai, zenetörténeti, néprajzi - szempontból bemutató kötetben tizenöt, a témát körüljáró tanulmány kapott helyet. Ezek eredetileg a 2006-ban megrendezett Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében című, második alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián hangzottak el.

"Őry célja művével, hogy megmutassa a fiatal Pázmányt ért hatásokat. Túl a személyes (tanári, diáktársi) hatások felfestésén, a környezet, a korszellem, és egy-egy város művelődéstörténeti korszakának bemutatásával a szerző egy teljes személyiségkép kifejlődésének finom mechanizmusait kereste. Hatalmas tényanyag és adathalmaz összegyűjtése után került kiadásra a mű 1970-ben. Őry Miklós azonban haláláig tovább gyűjtötte az adatokat. Ezek kerültek bejegyzésre a saját munkapéldányába, apró jegyzetekkel, többoldalas kiegészítésekkel, javításokkal, betoldásokkal együtt."

Szlovák fordításban  olvashatjuk Borovi József atya könyvét, amelyben az esztergomi egyházmegye feloszlatásáról és a besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökség megalapításáról esik szó. A négy, egymással összefüggő tanulmányban végigkövethetjük a katolikus egyházmegyék arculatának (eredetileg Pázmány Péter által szorgalmazott) átalakulását, amely meglepő módon az ötlet 1636-os felmerülésétől az 1776-os megvalósulásig kereken száznegyven évet vett igénybe - ekkor kelt ugyanis az a pápai rendelet, amely lehetővé tette a rozsnyói egyházmegye megalakulását, méghozzá a korábban feloszlatott jezsuita rend egykori vagyonából.

A dualizmus kori színes etnikai képet mutató Budapest egyik legjelentősebb nemzetiségi csoportját a szlovákok alkották. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanulmánysorozatában megjelent magyar és szlovák nyelvű kötet szerzője a fővárosi szlovákság történetét, művelődéstörténetét, közösségi életét dolgozta fel a kiegyezéstől az első világháború végéig terjedő időszakra vonatkozóan tudományos alapossággal.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ezen belül is a Történettudományi Intézet által gondozott kötet szerkesztői a 2003. évi XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult legjobb dolgozatokból válogattak. A tizenhat tanulmány szerzői valamennyien az egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori Iskolájának jelenlegi vagy leendő hallgatói. A középkortól a 17. századig, valamint az új- és jelenkor magyar és egyetemes történelmét átfogó témákat választva fontos és új eredményeket felmutató munkákat tesz közzé.

A világirodalom remekműveit értelmező magyar szakirodalom egyik hiányossága, hogy Cervantes Don Quijotéjéről eddig alig találhatott igazán színvonalas tanulmányt, monográfiát az érdeklődő olvasó. A kilenc tanulmányt és egy életrajzi kronológiát tartalmazó kötet ezt a hiányt kívánja valamelyest pótolni.
Az értekezések taglalják a regény sok hangon szóló elbeszélői kórusának főbb "szólamait", a szerzői életrajz és a mű kapcsolatát, a regény öntörvényű világának kialakulását, a mögöttes történelmi-társadalmi viszonyokat, a koronként változó értelmezési lehetőségeket, a műfaji előzményeket, a szöveg és a kiadások történetét stb.

Johannes Amos Comenius, életének utolsó évében, hogy védekezzen ellenfelei támadásával szemben, önéletrajzot írt. Befejezni már nem tudta, talán épp a halál akadályozta meg ebben. Tudomásunk szerint ez volt utolsó írása: egyetlen példánya maradt ránk, ami Szentpéterváron, az Orosz Nemzeti Könyvtár tulajdonában van.
A mű valójában apológia, vagyis védőbeszéd: nem pontos önéletrajz, de éppen azt fejezi ki, hogy mit tartott fontosnak saját életéből, munkásságából az európai neveléstudomány e meghatározó alakja.

"Ez a könyv kísérlet a hungaroszlovakológia megfogalmazására. A hungaroszlovakológia a szlovák művelődés magyar összetevőinek tanulmányozása. Hitem, meggyőződésem, tapasztalatom szerint alkalmas módszer ezer év etnikumközi összefüggésrendszerének kezelésére. Esszék, tanulmányok, recenziók, publicisztika. Ugyanazon kérdés többszöri körüljárása, elkerülhetetlen ismétlődésekkel és ismétlésekkel. Közel öt évtizedes oktatási tapasztalatok, felkészülés egy összefoglaló szintézis-monográfia létrehozására. Miként értékelhető, interpretálható évszázadok közössége, ami nem magyar és nem szlovák, hanem "hungarus", de magyarként és szlovákként meríthet belőle a múltat kutató mai nemzedék?"

A hellenista újkomédia leghíresebb szerzőjének műveit bestsellerként és kortárs klasszikusként olvasták (ki-ki ízlése, műveltsége szerint) saját korában, a sors kíméletlen iróniája folytán azonban a középkortól kezdve évszázadokon keresztül egyetlen művét sem ismerték. Híre-neve fönnmaradt, de műveiről egy-két töredéken túl semmit sem tudott az utókor. A 19. századtól fogva fedezték föl azokat a papiruszokat, amelyek már hosszabb részleteket tartalmaztak, míg a huszadik század elején előkerült a várva-várt, közel teljes szövegű darab, a klasszika-filológia igazi szenzációjaként: a Dyskolos. A szerző fiatalkori műve már jól mutatja írói karakterét és kvalitásait. A most megjelent, könyvészeti, filológiai szempontból egyaránt igényes kötet az eredeti (helyreállított) görög szöveg kritikai kiadását adja az olvasók kezébe.

Ez a könyv arra keresi a választ, hogy milyen a kommunikációs kompetencia - avagy a szavakkal való bánni tudás - természete, miként szerveződik és hogyan fejleszthető. Olyan elméleti, módszertani alapismereteket és konkrét gyakorlati eljárásokat tartalmaz, melyet a gyakorló kommunikátorok, a kommunikációs készségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek és a pedagógusok is haszonnal forgathatnak.

A könyv sok szempontból hiánypótló a koraszülöttekkel foglalkozó fejlődéspszichológiai kutatások sorában. Egyrészt azért, mert a legnagyobb rizikónak kitett, egészségesen, ámde átlagban három hónappal korábban születettekkel foglalkozik.
Másrészt, mert a korai anya-csecsemő kapcsolat jellegzetességeit empirikusan vizsgálja és az abban rejlő korrektív lehetőséget kutatja.

"Ha ezt az albumot jellemezni akarnám, akkor fotóesszének, vagy inkább fűzérnek mondanám. Mert nem József Attila egész életéről és költészetéről kíván szólni, nem élete egy fejezetéről, nem az én József Attilámról, nem az ismeretlen költőről, hanem arról, hogy milyen sorok vagy versek emlékeztettek egy-egy képre, és fordítva: milyen képek - sokszor véletlenül kezembe került képek - hívtak elő József Attila sorokat."

Az eddigi legteljesebb Pázmány-bibliográfiát forgathatja az életmű részletei iránt érdeklődő kutató: az itt regisztrált bibliográfiai tételek száma mintegy háromszorosa a legutolsó, húsz esztendővel ezelőtt megjelent Pázmány-bibliográfia adatainak. A teljesség igényével tartalmazza Pázmány műveinek és a róla szóló szakirodalomnak az adatait az ismertetések felsorolásával. Ilyen módon kiindulópontja lehet nemcsak az életműre, de a katolikus restauráció korára vonatkozó további kutatásoknak

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2002. június 20-23-án tartották meg hazai és külföldi előadók részvételével azt a konferenciát, amelynek a racionalitás Szent Ágostontól Szent Anzelmig volt a témája. Az angol, német, francia és olasz nyelvű tanulmánykötet, melyet szerkesztői előszó, az idézett ókori és középkori szerzők műveinek, a bibliai szöveghelyeknek mutatója, valamint névmutató egészít ki, a katolikus teológiai gondolkodás történetével foglalkozó szakemberek olvasmánya.

A könyv azt boncolgatja, hogy a nyelv korhoz, társadalmi közeghez, a nyelvet beszélő emberek életéhez igazodó és folyton változó dolog.  Ugyanakkor e nyelvi változásoknak, a változás mechanizmusának minden korra általánosítható, közös ismérveit fedezhetjük fel. A falusi szokások és nyelv is átalakult, s a nyelvjárás szókészleti hiányát a városban tanuló ifjúság folyamatos szóbővülése és köznyelvi szókészletének átalakulása jellemzi, és helyenként a kihulló tájszót is új formával helyettesítik. A lassú fogalmi változást a nyelvi formák kialakuló sokszínűsége és az átmeneti alakok megjelenése jellemzi, és a napjainkban egyre több nyelvet beszélő fiatalság is cizellálja a képet.

Az írások közös motívuma a görög mitikus hagyományok, irodalmi műfajok adaptációja a korai Rómából egészen a középkor latin nyelvű irodalmáig

A kiadvány a Piliscsabán 2003. május 12-13.-án tartott konferencia anyagát tartalmazza magyar és cseh nyelven.

"A szlovák katolikusok szenvedése és helytállása tanúságtétel és tanulság is egyben. A szlovákiai papi békemozgalom vezéralakját Mindszenty József bíboros kiutasította Magyarországról, mert paphoz méltatlanul lelkesedett a felszabadító szovjet csapatokért a magyarországi szlovákok körében. Hal'ko atya könyve hiánypótló ismeretanyag, hiteles tankönyv annak megtanulására is, hogy a letérés a keresztény erkölcsi értékrend útjáról bárkit akár a legszélsőségesebb ordas eszmék hordozói közé sodorhat."

Kutatócsoportunk ezúttal az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotéka) és az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményének Rudnay-dokumentumait bocsátja közre. E két könyvtár teljes állományának bibliográfiai feltárása ez: a Rudnayról, a Rudnayhoz írt, nyomtatott és kéziratos köszöntők kronológiai sorrendben, majd saját műveinek a két könyvtárban található példányai és bibliográfiai hivatkozások.

A kiadvány a Magyarországgal együtt az úgynevezett visegrádi csoporthoz tartozó közép-európai államok, egyházak és társadalmak kapcsolatából és bonyolult viszonyrendszeréből szeretne ízelítőt nyújtani az olvasónak.
A "visegrádi" cím okán fontosnak éreztük egy olyan bevezető történelmi tanulmány közlését is, amely visszaidézi az 1335-ös "névadó" cseh-lengyel-magyar visegrádi királytalálkozót.
Az e témába foglaló előadás a Szlavisztika-Közép-Európa Intézet által 2001 október 15-én Esztergomban megrendezett A visegrádi gondolat az euróapi integráció küszöbén című konferencián hangzott el.

"Az egyiptomi szerzetesközösségek és remeték életét zarándokút keretében bemutató Historia monachorum címen fennmaradt, görögből latinra fordított elbeszélésgyűjtemény a kereszténység történetének, az aszketikus mozgalmak kialakulásának fontos dokumentuma, emellett a laikus hívők erkölcsnemesítő olvasmányául szánt, művészi igénnyel megformált irodalmi alkotás."

Jelen kötet a Magyar Irodalomtudományi Intézetben készült hallgatói dolgozatokból nyújt válogatást. Az írások nagyobbik része szakdolgozatként készült el, s most a témavezető tanárok választása és ajánlása nyomán rövidített és szerkesztett formában jelenik meg. A dolgozatok elméleti megalapozottságukban és közelítésmódjuk módszertanában a konzulensek eltérő kutatási területéhez és irodalomtudományi beállítódásához kapcsolódnak: a kötet így részlegesen az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkából is ízelítőt ad.

A születésnapi tanulmánygyűjtemény, melyet kezében tart az olvasó, merőben eltér a szokásos tisztelgő kötetektől. Eltér, mert ezzel a kötettel nem elsősorban pályatársai (bár ők is), hanem egy tanszék és a tanítványok tisztelegnek M. Kiss Sándor előtt, aki abban a szerencsés helyzetben lehetett, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán olyan tanszéket vehetett át, amely még alakíthatóan új volt, s mint az évek alatt kiderült, iskolát teremtett. Most kollégái és tanítványai köszöntik professzorukat.

Jelen munka Pannonia Inferior (a 214 utáni határ módosítás utáni) auxiliaris vicusainak vizsgálatát tűzte maga elé az összes elérhető forrás felhasználásával.
Nem kerülhető meg a vicusok és katonai táborok kapcsolatának vizsgálata sem, különösen azért, mivel a korábbi, az egyes provinciák vicusait összefoglaló monográfiák, gondolok itt elsősorban C. S. Sommer munkáira, nem vizsgálták meg kellő alapossággal a kérdést. Mindezek miatt külön fejezetben foglalkozom a katonai, ill. polgári territoriumok és külön az agri limitanei problematikájával.

A népszerű Daniel Bachát író és evangélikus püspök budapesti évei (1873-1906)

A tanulmánygyűjtemény szent István király államalapításának millenniuma alkalmából rendezett konferencia anyagát teszi közzé. Az új felfedezése ezúttal az a tény, hogy két katolikus elkötelezettségű egyetem, közösen, két nyelven emlékezett meg az ezredéves évfordulóról.

Az olasz nyelvtani gyakorlatokat tartalmazó kiadvány elsősorban a hazai felsőoktatásban olasz nyelvet tanulóknak, illetve oktatóknak lehet hasznos kézikönyve. A gyakorlatsorokat a szerzők négy nagy téma köré csoportosították, így a kötetben a névszókat, az igéket, a határozószói és az elöljárószói szószerkezeteket, valamint helyesírási kérdéseket érintő feladatsorokat találunk.

A funkcionális alakzatelmélet vázlata - szakítva a hagyományos taxonomikus felfogással - nem az alakzatok monografikus feldolgozása, hanem funkcionális rendszerük egy modelljének a bemutatása, amelynek valamennyi - tágabb és szűkebb - szempontrendszere az élménynek formát adó gondolatalakzat(ok) lebonthatóságához, az alakzatok komplex (funkcionális) társulásához és lehetséges grammatikai szerveződéséhez kapcsolódik.

Pázmány munkásságának kevéssé elemzett részét képezi grazi filozófiaoktatói tevékenysége. Most azt a hat rövid, latin nyelvű disputációt tanulmányozhatja az olvasó, amelyek 1598 és 1600 között jelentek meg Grazban Pázmány itteni tanársága alatt, s azóta semmilyen formában nem láttak napvilágot. A tárgy- és névmutatóval ellátott kötethez a szerkesztő néhány oldalas utószót írt, melyben röviden kitér Pázmány grazi éveire, bemutatja filozófiatanári munkásságát, és ismerteti a közölt műveket.

Míg Nero uralkodásának tizenegy éve (Kr. u. 54-68) Róma történelmének egyik legsötétebb korszaka volt, addig ezek az esztendők a római birodalom történetének egyik legfényesebb korszakának évei, amikor olyan kiváló írók és költők éltek és alkottak, mint Seneca, Petronius, Persius és Lucanus, és olyan híres férfiak és nők estek a császári önkény, bosszú, meg az udvari intrikák áldozatául, mint Claudius, a császár, Britannicus, Claudius édesgyermeke, Agrippina, Nero anyja és felesége, Octavia, ill. a már említett írok: Lucanus, Seneca vagy Peronius. Ezeknek a szinte egyedülállóan izgalmas és tanulságos éveknek az irodalmi életéről szól ez a könyv, amely a kor alkotói közt szövődő bonyolult emberi és művészi kapcsolatát kívánja bemutatni.

Az MTA Kézirattárában, valamint a Csíksomlyói Ferences Könyvtárban őrzött, az 1615-1631 közötti időből való két kéziratos prédikációs gyűjteményt elemezve a szerző arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi ferencesek 17. századi prédikációiban kimutatható egy vonulat, melyben az átlagosnál nagyobb szerephez jutott az érzelmek felkeltése. A tanulmány első része általánosságban érinti a korabeli katolikus prédikáció jellemzőit, majd a második részben konkrétan elemzi a ferences prédikációs gyakorlatot. Kitér a ferences és jezsuita missziók történetére, az elnéptelenedésre és Csíksomlyó betelepülésére, végül pontos leírását adja a csíksomlyói kéziratoknak. A forrásokat, azok szabványos leírásával együtt, a függelék közli, a visszakeresést pedig névmutató könnyíti meg.

A szocialista világrend fölbomlása nyomán Magyarországon örvendetesen megnőtt az érdeklődés a közép-európai országok, ill. nemzetek iránt. Ehhez kíván háttérismereteket nyújtani ez a kötet, mely a korábbi monolit szemléletet meghaladva próbál rámutatni az egyes nemzeteken belül húzódó, sokszor mély történelmi gyökerű törésvonalakra.
Vázlatos, de átfogó képet kívánunk adni az osztrák, a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák, a ruszin, a román, a szlovén, a horvát, a bosnyák és a szerb nemzet fejlődésének főbb csomópontjairól, mára kialakult regionális megosztottságáról, a lokális identitásokról és az adott ország politikai földrajzáról.

Az ókori Izrael történetét illetően jelenleg Miller és Hayes számít a legújabb standard feldolgozásnak. Szerzői az ókor Izrael állam (kettészakadása után Izrael és Júda) történetét állították vizsgálódásaik középpontjába, hogy annak a XX. század végén rendelkezésre álló írott és más jellegű források ismeretében újabb képét rajzolják meg.

A jelen kiadvány a tudós professzor előtt tiszteleg hatvanadik születésnapja alkalmából. Kollégái, barátai, tisztelői, tanítványai tollából negyvenkét tanulmányt közöl az uralisztika, ezen belül is az uráli nyelvtudomány köréből. A hazai és külföldi szakemberek magyar, finn, angol, német és orosz nyelvű dolgozatainak fele permisztikai (elsősorban votják), illetve szélesebb uráli témakört érint, de számosan foglalkoznak a finn-volgai, az obi-ugor, valamint a szamojéd népekkel és nyelvekkel is, akárcsak a finnugor nyelvészeti kérdések történetével.

2003. november közepén napvilágot látott Karunk és az Új Ember Kiadó közös kiadásában RÉGI - ÚJ EGYETEM címen egy 64 oldalas képes album. A teljesen új, szép fotók mellett rövid szövegek segítik az olvasót (nézőt) kalauzolni a piliscsabai campuson. A kiadványban a magyar mellett angol és német nyelven is olvashatók a tájékoztatók.

Először olvashatók magyarul azok az ókori forrásszövegek, melyek e gyűjteményben kaptak helyet. Az ókori India, Irán (Perzsia) és Kína civilizációjának számos területe ismert már az érdeklődő magyar közönség előtt, de a jog, mely a mindennapok, a társadalmi konfliktusok és a vallási ideák világába nyújt betekintést, kivételt jelent ez alól. Ezért is hiánypótló e munka, mely eredeti források fordítása útján ismerteti meg az olvasóval e három kiemelkedő ókori kultúra szövevényes belső életét.

A Kötelező ritkaságok sorozat a XIX. századba invitálja érdeklődő olvasóit. Olyan köteteket ajánlunk, amelyek részben kötelező egyetemi, főiskolai olvasmányok, részben olyan kuriózumok, amelyek most válhatnak először ismertté a szélesebb hazai olvasóközönség előtt.

A XIX. századi fantasztikus regények ez utóbbi célt kívánja teljesíteni. A három mű - Jósika Miklós Két élet, Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz, Tóvölgyi Titusz Az új világ - nemcsak a fantasztikus irodalom kedvelője, de a XIX. századi magyar irodalom kutatója számára is remélhetőleg kellemes meglepetéseket okozhat.

Fáy András A Béltelky-ház című műve kikerülhetetlen olvasmány, de mivel több mint fél évszázada nem jelent meg ez az első társadalmi regényünknek tartható könyv, kuriózummá vált.
Hiába tartotta eddig is számon irodalomtörténetünk, a kiadás hiányában nem tudta a szélesebb olvasóközönséget megszólítani.

Az előttünk fekvő könyv egyetemi előadásokból nőtt ki, és ez a körülmény magyarázza egyrészt a címét, másrészt a fölépítését, harmadrészt a tartalmát.
Az előadások ugyanis kisebb részben latin-görög szakos, nagyobb részben minden egyéb bölcsész hallgatóhoz akarnak szólni. Terjedelmi korlátok miatt számos érdekes, de kevésbé lényeges probléma említés nélkül maradt.

Pavol Strauss (Lipótszentmiklós, 1912. 08. 30. - Nyitra, 1994. 06. 03.) a modern szlovák katolikus irodalom jeles képviselője, esszéíró, költő és műfordító. Az ő műveit, verseit, esszéit és a vele való beszélgetéseket tartalmazza a könyv.

A pécsi János Pannonius Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott társadalomtörténeti szemináriumokra készített idegen nyelű szakirodalom magyar nyelvű ismertetései.

A germanisztikai tankönyv első része, amely egy 1993-ban indult, generatív mondattannal foglalkozó előadássorozat anyagából nőtt ki, alapos morfológiai, lexikológiai és logikai ismereteket feltételez.
Az anyagválasztás és annak kezelésmódja a német nyelvtanban végbement legújabb fejleményeket tükrözi, anélkül hogy bármilyen elmélet mellett elkötelezné magát.
A teoretikus érdeklődés színteréül a könyv második része szolgál, jó példájául annak, hogyan lehet szilárd nyelvészeti ismeretek talaján elméleti kérdéseket boncolgatni.

Arsinoe volt az első opera, 'mely az olasz zenéből nekünk ízelítőt adott. Emez opera által aratott nagy siker ösztönzőleg hatott az olasz minta lapján készült darabok szerzésére, 'melyek természetesb és ésszerűbb élvezettel szolgálhatnak, mint amilyet ama nemzet míves semmiségei nyújtanak.

A már összegyűjtött földrajzi nevek közzététele járásonként történik. A Pest-Pilis-Solt megye kilenc járása közül az első kötet az V. sorszámot viseli. A kiadvány 13 településről 3516 névcikket foglal magába.

Ebben a kötetben az 1999-ben, illetve 2001-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon szereplő válogatott magyar történeti tanulmányok jelennek meg. Vannak köztük díjnyertes munkák, s olyanok is, amelyek az elkészülés pillanatában még csak a tehetséget villantották fel.

Toldy István válogatott műveinek kiadása a főművel - az Anatole című regénnyel - egy eddig csak a korszak kutatói számára ismert életmű felfedezésének ígéretét jelentheti. Nemcsak a regényírót, hanem az eredeti, szellemes gondolkodót, publicistát, novellistát, korának sikeres drámaíróját is igyekszik bemutatni.

A kötet a szerző 2002-ben megvédett PhD disszertációja, mely a történeti és elméleti fonológia két fontos és összefüggő fogalmát, a gyengülést és az erősödést vizsgálja tipológiai összefüggésben.

Jelen munkában az ünnepelt kollégái tisztelegnek írásaikkal.

Az "álnokul költött fabulák" fel- és kihasználása a retorikai gyakorlat intertextuális természetéről árulkodik, arról tehát, miként dolgozik egy szöveg saját magán és más szövegeken. S így a prédikáció vagy a hitvita kommunikációs helyzete végső soron a retorikai elvek és eljárások inter-konfesszionalizmusát, a mindenkori nyelvi esemény felekezeti (vagy bármilyen) különbségeken túli (vagy inneni) természetét bizonyítja.

A családdal kapcsolatos ismeretek oktatása ma már több főiskolán és egyetemen megkezdődött, hiszen minden neveléssel és segítéssel foglalkozó szakembernek szüksége van az elsődleges és legfontosabb embernevelő műhely, a család működésének megismerésére és megértésére.
A családpszichológiai szöveggyűjteményt abból a célból állítottuk össze, hogy segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik mindennapi munkájuk hatékony végzéséhez a család működésének megismerése nélkülözhetetlen. A családdal foglalkozó lélektani szakirodalomból kiemeltük a legfontosabbnak gondolt ismereteket tartalmazó tanulmányokat, amelyek így néhány kötetbe szerkesztve a jelenleginél szélesebb körben hozzáférhetővé válhatnak.
A szöveggyűjteményt elsősorban pedagógus- és szociális képzésben résztvevő hallgatóknak, valamint a családokkal foglakozó gyakorló szakembereknek ajánlja a szerkesztő.

Esztergom azonban gazdag múltjával az európai integráció emlékeinek tárháza és a mai lehetőségek szimbóluma. A Duna-híd különböző etnikumok kultúráját fogja szerves egészbe, ezért a sorozatban e régi-új "eszteromiséágot" vállaló kötetek is helyet kapnak. Adja Isten, hogy az Alalpítvány, az Önkormányzat és az Egyetem közös jóakaró igyekezete minél több kötettel szolgálhassa a kölcsönös tájékozódás, kapcsolatteremtés, jóakarat és megbocsátás szellemét a tudomány eszközeivel, ex corde Ecclesiae - az Egyház szívéből.

Jelen munkában az ünnepelt munkahelyeinek egykori és jelenlegi kollégái tisztelegnek írásaikkal.

A PPKE BTK Germanisztikai Intézete ezzel a kötettel köszönti 80 éve tanárát, Hell Györgyöt. A jeles tudósnak és pedagógusnak tisztelgő mű hét tanulmányt közöl a szótárírás, az összehasonlító hangtan, a mondattan morfológiája, a nyelvteremtés, a nyelv és a megismerő tevékenység összefüggése, a reklámnyelv kiaknázta nyelvi játék és végül a barokk-kor alapvető fontosságú szótárainak témaköréből.

1998-ban Piliscsabán rendezett A közép-európai keresztény irodalom a posztmodern korban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett anyaga.

Az antológia, amely elsősorban egyetemi hallgatók és italianisták részére készült, olyan - elsősorban olasz - forrásokat és dokumentumokat tartalmaz, amely nemcsak Olaszország , hanem egész Európa történelmére nagy hatást gyakoroltak. Olvasása során tanúi lehetünk nemcsak egy ország, de egy egész földrész születésének. Összeállításánál a szerkesztőket csupán didaktikai szempont vezérelte. Az oktatók eldönthetik, hogy a Középkortól a modern korig terjedő időszak irodalmának ezen terméséből melyiket ajánlják a hallgatók figyelmébe.

"Az alábbi írás vallásfilozófiai munka, vagyis a vallás bizonyos jegyeinek - jelen esetben a keresztény vallás (teológia) kinyilatkoztatásról szóló tanításának - filozófiai vizsgálata, reflexiója."

A "Pázmány Szociológiai Műhely" kötetsorozatának jelen darabja egyetemi jegyzetként kíván szolgálni. Maga a sorozat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetében - a PPKE Szociológiai Kutatócsoporttal együttműködésben - folyó műhelymunka friss kutatási eredményeinek közzététele.

A felvidéki evangélikus peregrináció történetének fontos dokumentuma ifj. Buchholtz György naplójának részlete, melyben a szerző 1713-as németországi utazásának eseményeit írja le. Buchholtz korábban két évet töltött a greifswaldi egyetemen. Másodszor nem szabályos peregrinatio academicat tett: tanítványát, Lányi Jánost kísérte el August Hermann Francke hallei középiskolájába, a Paedagogium Regiumba, és meglátogatta a drezdai, hallei, jénai, wittenbergi egyetemet is. Nap mint nap készített feljegyzései az életrajzi adatok mellett számos adalékot tartalmaznak az említett városokban tanuló magyarországi diákokra, a professzorokra, a korabeli szokásokra, a diákéletre, az anyagi kultúrára vonatkozóan.

A történet a művészet-, az elmefilozófia és kognitív tudomány határolta Bermuda-háromszögben játszódik. A Szerző énkereső programja az általa generált Olvasónő és Olvasó neurorománcának színtere. A könyv szereplőit a következő kérdések kényszerítik disztingváltabb tengéslengésre. Tekinthetünk az énre úgy, mint mechanikus folyamatok eredőjére, azaz a természettudomány mondhat-e egyáltalán valamit a tudatról, az énről, a szabadságról, a művészetről? Lehetséges, hogy szellemtelen zombik vagyunk, akik abban az illúzióban élnek, hogy közvetlen kapcsolatban vannak az öntudatukkal, tehát azzal, ami nincs nekik? Ha a mentális folyamatok hasonló ontológiai helyet foglalnak el, mint a műalkotások, akkor tudományos megerősítést nyer a művészet és a szellem fenomenológiájának közeli rokonsága? A számítógép-kultúrában együtt van jelen a kifinomultság és a négyzetre emelet banalitás; a mechanikusan és ostobán működő szerkezet, valamint a virtuális gép látszólagos kreatívitása; az ezredvég költészete és obszcenitása; a cyberart, a hackerfilozófia és az üresfejű sztárok arcképcsarnoka. Mindenki mást keres és talál a komputer monitorján: én (ki az Olvasónő? az Olvasó? a Szerző?) egy hattyút a komputer vízén.

Kötetünk Kalmár György hagyatékának szétszóródott darabjaiból, utazásának és könyvtárának fellelhető emlékeiből rak ki mozaikképet. A forrásokból a magyar nyelv kiművelésének érdekében, a közjóért tevékenykedő Kalmár György eddigieknél árnyaltabb és pozitívabb képe bontakozik ki előttünk

Ennek a könyvnek az a fő célja az, hogy a fegyvertörténet egyik kimagasló jelentőségű korszakát, a korai iszlám (VII-XI. századi) kardművességet világítsa meg alaposabban kortárs vagy majdnem kortárs források segítségével.

A közép-európai keresztény irodalom a posztmodern korban c. Piliscsabán 1998-ben rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A tanulmányok váltakozva magyar, lengyel, szlovák és szlovén nyelven. Szlovák, magyar és angol nyelvű összefoglalóval.

A kézirat összeállítását és szerkesztését Hegedűs Attila végezte. Az atlasz 746 nyelvföldrajzi térképet tartalmaz. A kötet bevezetőjében a szerkesztő rövid tudománytörténeti áttekintést ad Márton Gyula 1975-ben befejezett szilágysági gyűjtéséről, majd eligazít a térképek felépítésével, használatával kapcsolatban. A tájékoztató részben megtaláljuk a címszavak közlés szerinti és betűren­des mutatóját, a kutatópontok jegyzékét a térkép rendjében, illetve betűrendben, valamint a kutató­pontok térképét. A Szilágysági Nyelvatlasz anyaga az 1971-75 közötti nyelvállapotot tükröző szinkrón metszet. Ebből a sajátosságából eredően sokrétű nyelvjárási, nyelvtörténeti, néprajzi vizsgálat alapja is lehet az atlasz.

"A szótár célja az, hogy megvilágítsa a finn kifejezések, szólások, közmondások jelentését a magyar olvasók számára. Mint tudjuk, a frazeológiai egységek mindig többet jelentenek, mint az alkotóelemeik jelentése együttvéve, tehát nem feltétlenül érthetők meg akkor sem, ha az egyes szavak jelentését külön-külön ismerjük is. . Így tehát a szótár anyagába felvett kifejezések, szólások, stb. segítik az olyan kifejezések megértését is, amelyek valamilyen okból nem kerültek be a szótárba."

A mű egy eddig publikálatlan késő középkori grammatikai szabálygyűjteményt tartalmaz, amely a Bibliotheque Nationale latin nyelvű anyagában található.
A szöveg keletkezése nem állapítható meg pontosan, szerzője vagy összeállítója is ismeretlen, 24 latin nyelvtani szabály kollekciójaként azonban a középkor utolsó két századának rendkívül jellemző grammatikai textusa.
A kiadvány az annotált latin szöveg után közli az angol fordítást. Az egyes szabályok magyarázatait átfogó tanulmány követi, fejtegetéseit történelmi összefüggésbe helyezve.

Az antológia a következő szerzőktől tartalmaz költeményeket:
Lewis Caroll, Thomas Hardy, William Butler Yeats, Robert Frost, Wallace Stevens, James Joyce, Willam Carlos Williams, Ezra Pound, Marianne Moore, T. S. Eliot, Wilfred Owen, Hart Clane, W. H. Auden, Louis MacNeice, Stephen Spender

Az antológia a következő szerzőktől tartalmaz költeményeket:

A szöveggyűjtemény a középkori angol irodalomból közöl költeményeket, balladákat és moralitásokat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Karának Történelem Tanszékén működő Egyháztörténeti Műhely 1998. április 16-17-én kétnapos konferenciát rendezett "Felekezetek és identitás Közép-Európában az Újkorban" címmel. A Magyarországról és külföldről érkezett tudósok előadásaiban a különböző vallási felekezetek szerepét elemezték a nemzeti identitás megőrzéséért, megerősítéséért folytatott küzdelemben, vagy éppen a vallás, egyház, önazonosságtudat viszonyát tanulmányozták.
A konferencián elhangzott (és később beküldött) előadások nyomtatott változata ez a kötet.

Kr. e. 7-6 század lírájának antológiája.

A 2004 májusában a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a Magyar Anglisztikai Társaság drámatagozata által szervezett konferencia anyagát tartalmazza az angol nyelvű kötet. A rejtőzködés és feltárulkozás volt a téma, melyet a szöveg és a drámai előadás, mindenekelőtt azonban a fordítás problematikája vonatkozásában taglaltak az előadók, akik részben PhD-hallgatók, részben neves írók, fordítók és egyetemi oktatók.

Szöveggyűjtemény, amely 11 orosz író, pap pályaképét és vallásbölcseleti írásait tartalmazza. A tanulmányok a közös lelki érdeket keresik az "igazi" orthodoxiától, a nyugati kereszténység bírálatáig.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Műhely Szakkollégiuma elhatározta, hogy évente legalább egy alkalommal a tagok munkájából ízelítőt nyújt. Ezt szolgálja a Műhelytanulmányok első száma is. A válogatást az adott tudományterületek kutatóinak lektori véleménye alapján a Kollégium bizottsága állította össze. A tanulmányok a bölcsészettudomány különböző témáit érintik, ami híven tükrözi szakkollégiumunk kutatási területeinek sokrétűségét és rámutat legfontosabb célkitűzéseire is.

"A tárgykörük és terjedelmük tekintetében is különféle írásokat tartalmazó kötet jelentős részét a szélesebb tárgyú, átfogóbb jellegű helynévvizsgálatok és egyes földrajzi nevek részletekbe menő eredetmagyarázatai teszik ki."

Cywiński érdeklődésének tárgya az egész kelet-közép-európai térség katolikus jellegű nemzeteinek története, különös tekintettel azoknak szenvedésére a kommunizmus időszaka alatt. Vizsgálódásának középpontjában az egyház, pontosabban az egyház, a társadalom és az állam háromszöge áll, módszere összehasonlító.

A Pázmány Szociológiai Műhely dokumentum-sorozatának jelen első darabja sajátos műfajú vitakötet. Maga a sorozat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetében - a PPKE Szociológiai Kutatócsoporttal együttműködésben - folyó műhelymunka friss kutatási eredményeinek első közzététele. (Az esetenként még csak születőben lévő eredményeknek a campus-konferencia sorozatunkon való megvitatása után kinyomtatásra szerkesztett változata.)

"A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóinak tanulmányait nyújtjuk át bizalommal az olvasóknak. Könyvünket elsősorban pedagógusoknak és pedagógushallgatóknak ajánljuk, nevelőmunkájuk hatékonyságához kívánunk hozzájárulni."
"A közölt írások többsége szakmai konferenciákon elhangzott előadások némileg átdolgozott, kibővített szövege, de olyan tanulmányok is szerepelnek a kötetben, amelyek egyetemi előadások anyagát tartalmazzák."

A filozófia, a vallástudomány, szemben a partikuláris tudományokkal, mindig minden lehetséges ismeret előfeltevéseivel foglalkozik, amely a 'történeti tudás' hasznából merít, hogy éppen kortársaink és saját magunk filozófiai vagy vallási kérdéseit helyezzük új megvilágításba. A posztmodern társadalmi helyzetben a keresztény ihletésű bölcselet az 'önazonossági kép' gondos formálásával alakíthat ki helyes utat a jövő számára; alapvető feladatai közé tartozik az ember önmagához való 'nevelése', hogy megfelelő erkölcsi képességeket tudjon szembeállítani a fizikai képességeivel. A változó világban a lényegesen 'emberi állandó' olyan fontos tényezővé vált, ami mélyen belenyúlik azokba a kulturális formákba, melyek társadalomformáló ereje vitathatatlan.

"Európa itt van, mint földrajzi és politikai valóság, de amikor fogalomként emlegetjük, akkor jelentése ködössé válik. Jelentheti a termelői vagy fogyasztói társadalmat, a politikai demokráciát, a tudományos haladást vagy akár a gazdasági versenyt. A könyv szerzője azt fejtegeti, hogy Európa szellemi arculatát kell megkeresni. Annak pedig két összetevője van: a régi Római Birodalom hagyománya és a kereszténység harmóniára való törekvése. Az antik világ értékei azért maradtak meg, mert a kereszténység az emberi alkotásokat be tudta építeni egyetemes küldetésébe. A civitas Dei-t a civitas terrena-ra építette."

"A sugalmazás az a karizmatikus hatás, amelynek révén Isten az Ó- és Újszövetség könyvének szerzője lesz, anélkül azonban, hogy a szentírók irodalmi szerzőségét megszüntetné vagy csökkentené, vagyis az emberi szerzők továbbra is alkotói maradnak írásaiknak. A hatás végigkíséri tevékenységüket munkájuk minden szakaszában: Isten indítja őket írásra, irányítja az anyag kiválasztását és elrendezését, a téma irodalmi kifejtéséhez a megfelelő műfaj kiválasztását stb. Ezáltal a szentírók azt írják le, amit Isten közölni akart, és írásaik tévedésmentesen tartalmazzák Isten szavát. A Biblia Isten szava, de két szerzője van: Isten és az ember. Az emberi szerző azonban nem gépies, hanem értelmes eszköze a sugalmazó Istennek, aki meghagyja és felhasználja képességeit az igazság közlésében."